Megrendelhető: http://www.biofestek.hu/
Felületkezelés természetesen...
olajok, viaszok, lakkok, festékek, lazúrok, falfestékek, bútorápolók
A fa ajándék, amelyet az ember élettere (sz)építésére kapott a természettől. Mivel véges mennyiségben áll rendelkezésünkre, igyekezzünk a felhasznált faanyagok élettartamát és szépségét hosszútávon megőrizni, hogy évek múltán is örömünket lelhessük benne. Mindannyian tapasztaljuk, hogy a fa kitermelés után is, mint élő anyag viselkedik emberöltőkön keresztül. Ezért célszerű megoldás természetes felületkezelő anyagokkal védeni, hiszen ezek az anyagok képesek a fa különleges adottságaihoz alkalmazkodni.
Alapanyagok a természettől
Termékeink minden összetevője természetes nyersanyag. Méhviaszok, növényi viaszok, növényi olajok és ásványi pigmentek képezik a biopin festékek, lakkok, lazúrok, viaszfelületek és falfestékek alapját.
Színpigmentek
pl. vasoxid
A vasoxid-pigmentek anorganikus pigmentek, amelyek lehetnek természetes eredetűek (pl. angolvörös) vagy egyszerű kémiai folyamat segítségével vas-fémből előállítottak (pl. vasoxid-vörös, -sárga).
A művi úton előállított vasoxid- pigmentek standardizáltak és mindig ugyanolyan minőségűek. A biopin csak toxikológiailag bevizsgált és nem mérgező vasoxidokat alkalmaz.
Növényi olajok
pl. lenolaj
A lenolaj egy a lenmagok préselésével nyert száradó olaj, amely étkezési olajok készítéséhez is használatos. A természetes festékipar egyik legfontosabb alapanyaga. A lenolaj egy levegőn száradó olaj, amely igen jó beszívódási és tapadási tulajdonságokkal rendelkezik. A lenolajnak hosszú időre visszanyúló hagyománya van az európai festékgyártás területén, de a klasszikus művészeti festékek ma is fontos alapanyaga. Ridegedéssel szembeni magas ellenálló képességét kitűnően bizonyítják régi mesterek - Rembrandt, van Gogh - ma is jó állapotú műremekei.
Természetes gyanták
pl. kolofónium
A különböző fenyőgyanták egy bizonyos ragacsos gyantakeveréket termelnek, az ún. fenyőbalzsamot. Ezt "élőgyanta-nyeréssel" (karcolással és gyűjtéssel) nyerik. A balzsamot desztillálják, amely következtében balzsam-terpentinolajat és kolofóniumot nyernek. Ez az enyhén ragacsos nyers kolofónium különböző további feldolgozásra kerül (modifikálás pl. glicerinnel, vagy mésszel és cinkkel felfőzik, polimerizálják stb.)lakkokba, lazúrokba filmréteg képző és keménységet adó gyantaként.
Viaszok
pl. méhviasz
A méhviaszt, amely a mézgyűjtő méhek kiválasztási terméke, emberemlékezet óta tartósítószerként használták. Kinyerése rendkívül munkaigényes, mert 30.000 méhnek 50 napra van szüksége kb. 270 g viasz előállításához. A méhviaszt ma ismét szívesen használják fafelületek nemesítésére. Selyemfényű felületet kölcsönöz, melynek további előnye, hogy légzésaktív és a statikus feltöltődést gátolja.
