Épületenergetikai tanúsítás
Magyarországon 2009. január 1-én lépett érvénybe az a rendelet (176/2008 Korm. rendelet) , amely szerint az ingatlanokról energiafelhasználási jellemzőik alapján energiatanúsítványt kell készíteni.
Milyen esetekben van kötelezően szükség energetikai tanúsításra? - meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása esetén - meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) egy évet meghaladó bérbeadása esetén - új épület építése esetén, ha az engedélyezés 2006. szeptember 1. után indult - 1000 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű épület lényeges felújítás esetén, ha az engedélyezés 2006. szeptember 1. után indult - 1000 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetében Mire jó az energiatanúsítvány? Az energiatanúsítvány (zöldkártyának vagy lakcímkének is nevezett dokumentum) megmutatja, hogy az adott ingatlanban mennyire gazdaságos az energia fűtési, hűtési, használati melegvíz előállítási, szellőztetési és világítási célokra való felhasználása szempontjából, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire. Üzemeltetési információval szolgál a tulajdonosoknak, és alapját képezi a későbbi felújítási terveknek. A kormány reményei szerint később banki hiteleket is egyre inkább csak ennek a birtokában lehet majd igényelni. A tanúsítvány az adott épület energiafogyasztásának mértékét mutatja meg, összehasonlítva azt az ugyanolyan rendeltetésű és méretű új épületekre vonatkozó követelmények szerinti épület fogyasztásával. Ez a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed, hasonlóan a háztartási gépek energiafogyasztását mutató címkéhez.
Kik kérnek épület energetikai tanúsítást? - az épület (lakás) építtetője, tulajdonosa - az épület (lakás) vevője - az épület (lakás) bérlője A tanúsítvány kiállításához szükséges adatok, dokumentumok: • épület/lakás tervrajzai (alaprajz, metszet, homlokzat) • fűtött alapterület nagysága • határoló szerkezetek rétegrendjei (aljzat, pincefödém, külső falak, padlásfödém, tető, stb) • épület tájolása • nyílászárók minőségének ismerete, nyílászárók nagysága • kazán típusa • hőleadók típusa • hőszabályozás típusa • használati melegvíz előállításának módja • ingatlan helyrajzi száma, címe • tulajdonos neve, címe • új építés esetén felelős műszaki vezető nyilatkozata arról, hogy eltérés nincs a tervdokumentációhoz képest A tanúsítás jellemző lépései: 1. Épület geometriai adatainak meghatározása, 2. épületszerkezetek azonosítása, 3. épületgépészeti rendszerek azonosítása, 4. energetikai számítás elvégzése, 5. eredmények megfogalmazása, a tanúsítvány elkészítése, 6. a tanúsítvány átadása a Megrendelőnek, elküldése a VÁTI központi adatbázisába, saját példány archiválása. A tanúsítás díja:
Miért érdemes pont tőlünk megrendelni?
Referenciák: Irodaházak tanúsítása: Könyves Kálmán Irodaház – Budapest Dévai-Kassák Irodaház – Budapest Váci út Office Center Iroda és Üzletház – Budapest Akadémia Bank Center – Budapest DHL Központi Telephely – Budapest MOM PARK Irodaépületek – Budapest Metrotech Irodaház – Budapest Global Estates Irodaház – Budapest Földmérési és Távérzékelési Intézet - Budapest Kozmikus Geodéziai Obszervatórium - Penc Ipari csarnokok tanúsítása: Siemens transzformátorgyár „G” jelű üzemcsarnok - Csepel TESCO áruház – Sátoraljaújhely Több tucat lakás és családi ház tanúsítása az ország egész területén Budapest Veszprém Székesfehérvár Keszthely Szentendre Ábrahámhegy Balatonszőlős Felsőörs Kalocsa Dombóvár Csorna Őrbottyán Tab Göd Pilisborosjenő Amennyiben nem lakóépület tanúsításának díja iránt érdeklődik, kérem keressen telefonon vagy email-en keresztül!
Kazinczy Gyöngyvér épületenergetikai szakértő TÉ 01-0253 +36/20 800 96 95 |
