A Magyar Posta Zrt. megbízása révén adódott a lehetőség egy energiatudatos és környezetbarát Ökoposta megtervezésére. A korábban még csak fiktív épület koncepciótervéből 2009 tavaszán konkrét helyszínnel elkészült az épület vázlatterve, majd engedélyezési tervdokumentációja. A megtérülési számítások alapján a Posta vezetősége a megszokottnál speciálisabb épület építése mellett döntött, így jelenleg a kiviteli tervek készítése van folyamatban. Az épület tervezett átadása 2010 tavasza. Az épületben felhasznált környezetbarát építőanyagok, az energiatudatos tervezési módszerek, energia hatékony épületszerkezetek, és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazásával sikerült egy rendkívül alacsony energiaigényű (fűtési+HMV energiaigény = 33,58 kWh/m²év, összesített energetikai jellemző = 77,58 kWh/m²év, energetikai minőség szerinti besorolás = A+), ugyanakkor környezetbarát, öko-épületet létrehozni. Környezetbarát építőanyagok Az épület teherhordó falszerkezete bontott, kisméretű tömör téglából lett megtervezve. Az újrahasznosítással sok energia és anyag megtakarítható, illetve a régi, bontott tégla minősége jobb, mint a ma gyártott tégláké. A kisméretű tömör tégla nagy hőtároló tömeggel bír (ellentétben az üreges falazóelemekkel), így energetikailag fontos szerepe van: nyáron az épület kevésbé melegszik fel, télen kevésbé hűl ki. Mindemellett nagyon jó pára- és nedvességgazdálkodó anyag. Homlokzati hőszigetelésnek számos előnye miatt cellulóz hőszigetelést választottam 20 cm vastagságban. A cellulóz hatékony hőszigetelés (λ=0,033 W/mK), és mégis az egyik legkörnyezetbarátabb hőszigetelő anyag; újrahasznosított újságpapírból készül természetes adalékanyagokkal. Előállítása nem jár károsanyag kibocsátással. Használata praktikus, nem keletkezik hulladék az építkezés során. Az épület átépítésekor kiszedhető és újra befújható, beépíthető. Bőrkontaktus esetén nem okoz irritációt, káros anyagok nem halmozódnak fel benne, szorpció képes, nedvességszabályzó, illat semleges, elektrosztatikusan és elektromosan semleges, nincs mérgező gáz kibocsátás, nincs belélegezhető por. Az épület szintén bontott, kisméretű tömör tégla homlokzatburkolattal lett kialakítva. A rendkívül időtálló anyag kiváló védelmet nyújt a hőszigetelésnek, tartóssá téve az épületet. Mindemellett lehetőséget ad az egyszerű, de mégis reprezentatív homlokzati díszítésre. Az épület jelentős része zöldtetős kialakítást kapott, amely mindamellett, hogy ökológiai védőréteg biztosít az épületszerkezeten, a talaj hőtároló képességének köszönhetően csökkenti az épület hőterhelését. Jelentősen javul a tető hőszigetelő képessége, fokozott a zajcsillapítás. A zöldtető kiváló por- és CO2 megkötő tulajdonságú, miközben O2-t is termel. Nyári hűtő hatását a párologtatás révén éri el, így alkalmazásával nem csak az épületszerkezet hőszigetelő-képességét tudjuk javítani, és ezzel a fűtési energiaigényt csökkenteni, hanem nyáron az épület hűtésében is részt vesz. Az épület további hő terhelésének csökkentését lombhullató növényi árnyékolással oldottam meg. A növényzet nyáron árnyékol és a párologtatás révén hűt, míg télen utat enged a napsugaraknak, lehetőséget adva a passzív napenergia hasznosításra A festékek, felületkezelő szerek, ragasztók megválasztásánál környezetbarát, nem mérgező anyagok alkalmazására törekedtem a hagyományos termékek helyett. Energiatudatos épületkialakítás Energiatudatos épületek esetében a tájolás különösen fontos szerepet játszik a tervezés során. Észak és kelet felé a lehető legkevesebb, és főleg déli és nyugati irányban pedig több nyílászáró elhelyezése javasolt. Ennek megfelelően az északi fekvésű utcafronton és a keleti fekvésű, postaudvarra néző felületen minél zártabb homlokzat létrehozására törekedtem. A kedvező tájoláson túlmenően a biztonságot is szolgálja a tömör kialakítás. Ezzel összhangban klímazónás alaprajzi tervezés valósult meg, az amúgy is zártságot követelő terek északi és kelet tájolásával. A szerkezettervezés egyik legfontosabb része a megfelelő hőszigetelés megválasztása, és a hőhidak kiküszöbölése volt. § Aljzatban 24+3 cm hőszigetelés; u=0,115 W/m²K (u megengedett =0,5 W/m²K ) § Homlokzaton 20 cm hőszigetelés; u=0,142 W/m²K (u megengedett =0,45 W/m²K ) § Lapostetőn 40 cm hőszigetelés; u=0,098 W/m²K (u megengedett =0,25 W/m²K ) § Magastetőn 30 cm hőszigetelés; u=0,106 W/m²K (u megengedett =0,25 W/m²K ) § Jó hőszigetelő képességű nyílászárók: u<= 1,1 W/m²K (u megengedett =1,8 W/m²K ) Az épület alapvetően lapos, zöldtetős kialakítású. Nyeregtetőt két helyen kapott: a gépészeti helyiség felett a nyeregtetőben integráltan lettek elhelyezve a napkollektorok, illetve a közlekedő folyosó felett, ahol a tetőben elhelyezett felülvilágítóként is funkcionáló transzparens napelemek kaptak helyet, amelyek hozzávetőleg 1560 kWh áramot termelnek majd évente, ami a becsült éves elektromos fogyasztás ötöde. A közlekedő feletti nyeregtető továbbá ún. „napkéményként” is működik, aminek a szellőztetésben van fontos szerepe különösen nyáron:A helyiségekből az elhasznált levegő a napkémény működési elvének megfelelően, a felhajtóerő hatására az épület tetején távozik. A napkémény működésének lényege az, hogy a levegő a napsugárzás hatására jelentősen felmelegszik (ez nem okoz gondot, hiszen a felmelegedés már a helyiség légterén kívül történik). A nagy hőmérsékletkülönbség nagy felhajtóerővel jár, így a gravitációs szellőzés nyáron is működik, annak ellenére, hogy az épületben a hőmérséklet alapvetően megegyezik a kinti hőmérséklettel, tehát magától a természetes légkörzés nem indulna meg. Energiatudatos épületgépészet Az épület fűtését részben egy 25 kW-os pellet tüzelésű kazánnal (70%), részben napkollektoros fűtésrásegítéssel (30%) oldottam meg. Átmeneti időszakban nagyrészt a kollektorok fedezik a fűtési igényt. Ezzel összhangban a hőleadók alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések, tehát padló-, fal- és mennyezetfűtés. Ezzel a hőleadó típussal további 10% energia megtakarítás érhető el, mivel a léghőmérséklet alacsonyabban tartható a radiátoros fűtéshez képest 1-2 °C-kal.A HMV-t szintén napkollektorok (70%), illetve a pellet kazán (30%) biztosítja. Az energiatakarékos szellőzést télen nagy hatásfokú hővisszanyerővel ellátott kompakt szellőzőgép garantálja, míg átmeneti időszakban (tavasz, ősz) és nyáron, amikor nincs szükség a levegő fűtésére vagy hűtésére, a szellőzés gravitációsként működik. A beszívott levegő a talajregiszteren keresztül érkezik az épületbe: a szükséges friss levegőt a talajban elegendően mélyen fektetett légcsatornán keresztül szívjuk be, és szállítjuk az épülethez. A talaj hőmérséklete az év folyamán fagyhatár alatt kellően stabil, azaz 12-14 °C. Az alacsonyabb hőmérsékletű környezetben a levegő lehűl, energiatartalmának egy részét a környezetnek átadja. A talaj hőmérséklete függ a felszíntől. Alacsonyabb talajhőmérséklet alakul ki, ha a felszín árnyékban van, növényzettel van betelepítve (párologtatásos hűtés), illetve ha a növényeket rendszeresen locsolják. A távozó levegő pedig a napkémény-hatás elve alapján a közlekedő feletti téren keresztül lesz elvezetve. Az épületben az esővíz-hasznosítás megoldott. A tetőfelületről összegyűjtött esővizet WC öblítésre, és a kert öntözésére lehet majd felhasználni.
|
